A háború piaci kockázat a magyar mezőgazdaság számára

A háború piaci kockázat a magyar mezőgazdaság számára

Az orosz-ukrán háború és annak következményei megszakították a mezőgazdasági termelés elmúlt évtizedben megerősödött piaci és termelési biztonságát, ráadásul olyan rövid idő alatt vezetett értékesítési bizonytalanságokhoz és a termelési költségek növekedéséhez, amelyhez nehezen lehet rövidtávon alkalmazkodni – fogalmazott Feldman Zsolt.

Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Észak-Balatoni Polgári Klub és a Debreceni Egyetem Nyári Egyetemén a „Gazdaság és biztonság, a vidékfejlesztés kihívásai és válaszok 2023” címmel megtartott konferencián beszélt azokról a főbb kockázatokról és kezelésükről, amelyeket egy mezőgazdasági termelőnek eredményesen kell kezelnie az eredményesség érdekében. A termelési, piaci és pénzügyi kockázatok között említette a szélsőségesebbé váló klimatikus környezetet, a termelési költségek intenzív változását, a hitelfinanszírozás költségeinek alakulását, az ukrán termékek vámmentessé válása miatt EU-ba érkező több tízmillió tonna mezőgazdasági terményt vagy az ágazatban fokozódó munkaerőhiányt. A termelési körülményeket folyamatosan szigorító uniós előírások gyakran szakmai megalapozottság nélküli megváltoztatását vagy az uniós élelmiszerkereslet csökkenését szintén kockázati tényezőként azonosította a magyar agrárium szempontjából. 

Feldman Zsolt arról is szólt, hogy a legfontosabb, de messze nem az egyetlen és kizárólagos eszköz e folyamatok kezelésére a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben 2027-ig megtervezett agrártámogatási rendszer. A piaci fundamentumokat, a felvásárlási vagy fogyasztói árakat ez természetesen nem változtatja meg, de a terület- és állatalapú támogatásai egyfajta biztonsági hálóként segítenek a gazdálkodás pénzügyi kiegyensúlyozásában az ár- és költségszintek jelentős nagymértékű kilengése idején is. Kiemelte az agrárforrások szerepét, amely révén a kormány a munkaerőhiány részbeni orvoslására a mezőgazdasági termelés és élelmiszer-előállítás automatizálására tud támogatást nyújtani. Hangsúlyozta a vidéki kistelepülések infrastruktúrájának és szolgáltatási hátterének fejlesztésére fordított kormányzati programok eredményeit, hiszen a működő vállalkozások mellett élhető kistelepülésekre van szükség, amelyek a mezőgazdasági vállalkozások számára képesek megtartani a helyben élő munkaerőt.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy gazdaságaink megmaradása, és a hazai forrásból történő élelmiszerellátás biztonságának megőrzése érdekében a mezőgazdasági termelés növekvő kockázatainak kezelésére mind gazdálkodói, mind országos szinten nagy súlyt kell fektetni. Ez nem lehet eredményes gazdálkodói alkalmazkodás nélkül. Például akár a talaj vízmegtartását segítő gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásával, akár a már bekövetkezett károk utólagos pénzügyi enyhítésében elérhető konstrukciókban való részvétellel, de a nemzeti szinten működő kockázatkezelési eszközök nélkül sem, mint a kárenyhítési alap, a biztosítási díjtámogatás vagy a jégkármérséklő rendszer. Jelenleg is zajlik az a munka, amely a többi uniós tagállam gyakorlatainak elemzése és a magyar tapasztalatok alapján újításokra készül ebben az eszközrendszerben – fogalmazott Feldman Zsolt.

 

Forrás: AM Sajtóiroda
Fotó: Vermes Tibor