A magyar kormány 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít az uniós fejlesztési források mellé a vidékfejlesztésben, 2027-ig a közös agrárpolitika második pillére részeként mintegy 4300 milliárd forintot fordít a hazai mezőgazdaság, élelmiszeripar és a vidéki települések fejlesztésére - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter szerdán Jánossomorján.
A tárcavezető elmondta, hogy az új támogatási programban fenntartják az agrárvállalkozások energetikai célú fejlesztéseinek támogatását annak érdekében, hogy bővüljön a mezőgazdasági üzemek energia-önellátása, csökkenjen az energiafüggőség és javuljon az energiahatékonyság. Támogatni fogják a kertészeti üzemeket, az állattartó telepeket és a terménytárolás és -szárítás általános korszerűsítését is - sorolta. Az agrár-digitalizáció előmozdítását is támogatja a kormány - mondta Nagy István, hozzátéve, hogy a terület központi szerepet kap, mert általa erősödik a mezőgazdasági üzemek versenyképessége, hozzáadottérték-termelése, emellett környezetbarát termesztési, tenyésztési és termelési technológiák alkalmazása valósul meg.
Kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelők a korszerűsítést célzó kiírásokra legalább 40 százalékos mezőgazdasági árbevétel és legalább 10 ezer euró értékű üzemméret mellett pályázhatnak. A támogatási intenzitás a tervek szerint alapesetben 50 százalékos lesz, amely bizonyos esetekben növelhető - monda. Példaként hozta fel, hogy az ökológiai gazdálkodást folytatók 10 százalékkal nagyobb támogatási intenzitással számolhatnak. Nagy István hozzátette, hogy továbbra is kiemelten támogatják a vízgazdálkodást és a hatékony öntözésfejlesztést, ezen belül is az öntözési közösségekbe tömörülő gazdákat. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések és az ökológiai gazdálkodási támogatások 2025-ig változatlan feltételek mellett folytatódnak. Szólt arról is, hogy a generációváltás elősegítése jegyében az új agrártámogatási ciklusban az eddigieknél is több lehetőséget kínálnak: folytatódni fog a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása és fennmarad a fiatal mezőgazdasági termelők kiemelt beruházási támogatási intenzitása, ahol a korábban alkalmazott 10 százalékos többletintenzitás 15 százalékra emelkedik. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy elkészült a pályázati menetrend, amely alapján a jövő év elejétől megkezdődik az új agrár- és vidékfejlesztési pályázati felhívások és támogatási jogcímek meghirdetése.
Nagy István kiemelte, hogy a Vidékfejlesztési program részeként 2016 óta mintegy 1300 olyan mezőgazdasági beruházást támogattak 180 milliárd forint értékben, amelynek részeként gabonatároló kapacitások is létesültek vagy újultak meg. Mindez csaknem 2 millió tonna raktárkapacitás-fejlesztést jelentett a meglévő, mintegy 20 millió tonna kapacitás mellé - fűzte hozzá. Elmondta, hogy a Lajta-Hanság Zrt. mintegy 2 milliárd forint értékű fejlesztése is e pályázat segítségével valósult meg. Az agrárminiszter hangsúlyozta azt is, hogy a 2027-ig tartó programozási időszakban is lesznek egyebek mellett terménytároláshoz és a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó beruházási támogatások.
Mészáros Lőrinc, a Mészáros Csoport tulajdonosa elmondta, hogy a vállalatba az elmúlt öt évben sok kis- és nagyvállalat tagozódott be, köztük a Lajta-Hanság Zrt. is. A következő öt évben is terveznek fejlesztéseket és összevonásokat annak érdekében, hogy még hatékonyabb legyen a termelés és az állattenyésztés. Példaként említette, hogy a Gallicoop Zrt.-nél egy csaknem 50 milliárd forint értékű fejlesztést hajtanak végre, új vágóhidat építenek és pulykatelepeket hoznak létre.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy Jánossomorján gabonatároló silót, szárítót, tisztítót és kiszolgáló technológiát valósítottak meg, a beruházással nincs eladási kényszere a vállalatnak, a gabonát akkor adják el, amikor az a legkedvezőbb. Kiemelte, hogy az öntözési beruházások megvalósulásával 7 ezer hektáron fognak öntözni, a következő 5 éves tervben pedig 10 ezer hektár szerepel már. Elmondta, hogy a Talentis Agro Zrt. 2019-ben 28,1 milliárd forint árbevételt ért el, 2023-ban pedig 59 milliárd forintot. Bár tavaly rekorderedményt értek el, ami idén elmaradt, de így is több mint 10 tonna/hektár kukoricát termeltek és 100 millió liter tejet állítottak elő.
Forrás: MTI
Fotó: Fekete István