Az élelmiszeripar előtt álló legfontosabb kihívások a kárpát-medencében

Az élelmiszeripar előtt álló legfontosabb kihívások a kárpát-medencében

Jelenleg az élelmiszeripar az egyik legfontosabb része az agráriumnak, ami a jövőt jelentheti - jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára Tusnádfürdőn, a XXXII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban az MBH Bank által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

Nobilis Márton arra emlékeztetett, Magyarországon mindig is nagy hagyománya volt az élelmiszeriparnak. A koronavírus-világjárvány és az orosz-ukrán háború pedig még inkább rávilágított arra, hogy önellátónak kell lennünk, ehhez pedig fejlesztésekre, a hatékonyság és a mérethatékonyság növelésére van szükség. Éppen ezért is tekint a kormány stratégiai partnerként az élelmiszeriparra - tette hozzá.

Az államtitkár kifejtette, az élelmiszeripar fejlesztésére az következő években 750 milliárd forint támogatás áll majd rendelkezésre, a pályázatok várhatóan 2024. első negyedévében indulnak majd. Ezzel összefüggésben rámutatott arra, a hatékonyabb termeléshez az export és a feldolgozott termékek arányának növekedését elősegítő fejlesztésekre van szükség. Emellett pedig bízni kell a nagyobb cégekben, hogy lehetőségeket teremtenek a kisebbek számára is - tette hozzá.

Mezei Dávid, a bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának agrárkapcsolatokért és agrártámogatásokért felelős központjának vezetője arról beszélt, tudatos fejlesztéspolitikára és tudatos fejlesztésekre van szükség, amelyhez az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága felajánlja a szakértői segítség mellett a szakmai ismereteit is.

Kerezsi Miklós, a Hodler Csoport elnöke azt mondta, a regionalitás kiemelten fontos eleme lehet az élelmiszeriparnak és ezzel együtt az agrárium fejlődésének. Mint mondta, egyfajta szemléletváltásra és hatékony vállalatokra van szükség a termékláncok tetején. Hozzátette, a regionális együttműködéseket azért is érdemes erősíteni, mert például a talajviszonyok és más termelési adottságok, a fogyasztói szokások hasonlók, ugyanakkor vannak olyan erősségek, kitörési pontok, amelyek az ország egy-egy régiójában vannak csak jelen.

Giczi Gergely az Agrármarketing Centrum ügyvezető igazgatóhelyettese hozzáfűzte a beszélgetéshez, hogy a piacokat mennyiségi és minőségi élelmiszerrel kell ellátni. Rámutatott arra, Magyarországon az élelmiszer-export legnagyobb részét mindössze 30-40 cég bonyolítja, vagyis egyaránt bővíteni kell az exportáló cégek számát és a célpiacokat is.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az agrárium mellett az élelmiszeripar is nagyobb mértékű támogatásban kell részesüljön a következő időszakban, hiszen a hazai gazdák legfontosabb és legbiztosabb piaca a hazai élelmiszeripar.

 

Forrás: AM Sajtóiroda
Fotó: AM Sajtóiroda