A bogyós gyümölcsök termesztésével foglalkoztak Fertődön

A bogyós gyümölcsök termesztésével foglalkoztak Fertődön

Bár az utóbbi évtizedekben csökkent a bogyós gyümölcsültetvények mérete, de a kutatók szerint hagyományos termőterületein a megváltozott klimatikus körülmények között is van létjogosultsága e növényi kultúrák termesztésének, legyen szó málnáról, ribizliről vagy éppen szederről.

A Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállomásán tett látogatásán Feldman Zsolt kutatókkal, területfejlesztési és mezőgazdasági szakemberekkel arról tanácskozott, hogy a hazai bogyós gyümölcsök termesztését miként lehetne hatékonyabban segíteni. Szakmailag mindennek alapja a megfelelő fajta és a hozzá kapcsolódó kidolgozott termesztéstechnológia, amely kapcsán a fertődi állomás szakmai tudással és szaporítóanyaggal rendelkezik. A szakemberek szerint megfelelő fajtával és technológiával megduplázható lehet a hazai termésátlag. Ennek a tudásnak a termelők felé történő közvetítésében tud segítséget nyújtani a Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ, az ott dolgozókkal elsősorban Nógrád vármegyei termelők állnak kapcsolatban. 

A tanácskozáson elhangzott, hogy az elmúlt időszakban a Vidékfejlesztési Program kertészeti ágazatoknak megnyitott pályázati lehetőségei a bogyós gyümölcs ültetvények létrehozásához, gépesítéséhez is segítséget tudott nyújtani és ez az új pályázati rendszerben is így lesz. Ebben az ágazatban is központi kérdés a munkaerőhiány kezelése, amelyhez a tanácskozáson elhangzottak szerint már rendelkezésre állnak az európai piacon olyan betakarítógépek, amelyek a kézi szedéshez közeli gondossággal képesek akár frisspiaci értékesítésre szánt málnát is betakarítani és így szélesebb termelői kör számára is érdekessé tudják tenni ismét ezt a kultúrát.

A fertődi kutatóállomáson szakmailag érdekes technológiai kísérlet is folyik a málna agrár-erdészeti rendszerek keretei közötti termeléséhez kapcsolódóan. Ez nemes nyárfa általi árnyékolással történő termesztést jelent. Az alacsony költségű megoldás árnyékol és párolgást csökkent, így védi a növényt és jótékony hatással van a hozamokra is. A kutatóállomáson dolgozó szakemberek – folytatva az elődök nemesítési munkáját - a hagyományos, Magyarországon bevált fajták mellett folyamatosan keresik az újabb, a megváltozott éghajlati viszonyokhoz jobban alkalmazkodó fajtákat is, emellett a növényvédelem új útjait.

A megbeszélésen résztvevő kutatóknak, mezőgazdasági szakembereknek az államtitkár jelezte: az érdeklődő gazdálkodók felé történő információ- és tudásátadás segítésére új eszközök is rendelkezésre állnak majd a magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv most induló új ciklusában.

 

Forrás: AM Sajtóiroda
Fotó: Vermes Tibor