Gyakori kérdések
Termeléshez kötött támogatás (CIS)
Nem lehetséges második főnövényként elszámolni a triticalet. A lucerna után vetett őszi kalászos ugyanis a következő évi főnövény lesz, amit majd csak a következő évben kell (főnövényként) bejelenteni.
A 7 napos kijelentési szabály ekkor is érvényes.
Az anyatehéntartás támogatás esetében nincs lehetőség a kieső egyedek pótlására, ezért a kieső egyedet ki kell vezetni az ENAR-ban, nem ideértve a vis maior esetét.
7 nap (3 napon belül kell jelenteni az ENAR felelősnek, az ENAR felelősnek pedig 4 napja van az átvezetésre).
Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, ami jelen esetben nem áll fenn, így termeléshez kötött támogatás nem igényelhető. A konkrét példában a szamóca nem másodvetés, hanem a következő évi főnövény lesz, hiszen az többéves kultúra.
Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 17/2023. (IV. 19.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, így a jelzett jogcímekre benyújtható támogatási kérelem.
Amennyiben azonos a tartási hely a különböző tenyészetek vonatkozásában, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szabályszerűen tudja rögzíteni a termékenyítést és a MÁK is elfogadja a szakszerű apaállatra vonatkozó adatokat.
A kieső egyedek pótlása nem kötelező, amennyiben pótolni kívánja, úgy be kell jelenteni a kiesés-pótlást. Ha nem pótolja, akkor az egyedeket vissza tudja vonni akár adatváltozás keretében, akár a NÉBIH felé tett bejelentéssel az egyedek tenyészetből való kikerüléséről. Amennyiben sem kiesés-pótlás nem kerül bejelentésre, sem az egyedek visszavonása nem valósul meg egyik módon sem, úgy a birtokon tartási kötelezettség nem teljesülése esetén az érintett egyedek után szankció kerülhet megállapításra, azok számától függően.
Fontos hangsúlyozni, hogy a birtokon tartás időszaka alatt a mezőgazdasági termelő tenyészetéből kieső egyed pótlására csakolyan, nem kérelmezett egyed vehető figyelembe, amely a birtokon tartás időszakának kezdetétől önmagában is teljesíti a támogatási feltételeket és az a teljes birtokon tartás időszaka alatt folyamatosan a kérelmező tenyészetében áll.
Hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR adatbázis adatai vehetők figyelembe, egyéb igazolás nem.
Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.
A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges.
Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra.
Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.
Igen, ha a vásárolt fiatal bika apja KPLSZ számmal ellátott, valamint ha a kérelmezett állat a vonatkozó jogcímrendeletben meghatározott időszakban kerül levágásra.
Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni.
A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében az egyed fajtája szerint illetékes tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges.
Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra.
Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.
Nem kell, legalább egyszer ellett megfogalmazást alkalmaz a jogalkotó is. Tejhasznú esetén nincs szakszerű apaállat használat vizsgálva.
A gyakorlatban nem kivitelezhető, tekintettel arra, hogy a szálas takarmánynövények támogatása esetében feltétel, hogy a mezőgazdasági termelő
- az igénylés évét megelőző évben megvalósult őszi vagy a tárgyévben megvalósult tavaszi telepítés vagy felülvetés esetén a két- vagy többéves művelésre alkalmas kultúrák vonatkozásában a támogatásigénylés első évében augusztus 1-jéig egyszeri vagy
- ha az állomány már többévesnek minősül, illetve a támogatás igénylésének a további éveiben tárgyév július 1-jéig legalább kétszeri kaszálást végezzen.
2023-tól a támogatható terület bővítése miatt a táblaszegély a tábla részét képezi. Ez alapján az alapszintű-jövedelemtámogatás, valamint a termeléshez kötött támogatás is a teljes táblára jár. Fontos kiemelni, hogy a termeléshez kötött támogatások esetében előírt minimális szaporítóanyag használatát szintén a tábla – táblaszegéllyel együtt értendő - teljes területére teljesíteni kell.
Igen, a vetőmagokat érintően tavalyi számla is elfogadható. A rendelet 2023-tól engedélyezte az ŐCSG tagok nevére kiállított számla elfogadását is. Ebben az esetben a számla mellett az ŐCSG-vel kötött szerződésre és az átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, az őstermelők családi gazdasága által kiállított dokumentumra is szükség van.