Gyakori kérdések

A 15/2023. (IV.19.) AM rendelet  1. mellékletben meghatározott pontozási rendszer alapján legalább 2 pont, de legfeljebb 4 pont értékben ha a gazdálkodó gyakorlatot választ, az alapszintű jövedelemtámogatás mellett, az AÖP támogatásra is jogosulttá válik. Az említett esetben, ha a gazdálkodó az összes tábláján ugaroltatni szeretne, többféle gyakorlatot választhat, mint például a talajtakarás szántóterületeken gyakorlat és a méhekre veszélyes szerek használati tilalma szántóterületeken gyakorlat együttes vállalása. A gyakorlatok 1-1 pontot érnek, így a két gyakorlat együttes vállalása során, rendelkezni fog a szükséges 2 ponttal. Ezeken túl választhatja a forgatás nélküli talajművelés szántóterületen gyakorlatot is, 2 pont értékben, mely által teljesítettnek tekinthető az AÖP vállalás. A gazdálkodói sajátosságok mérlegelése alapján kell kiválasztani az ügyfélnek, hogy mely gyakorlatokkal kívánja elérni a 2 pont értéket.

Ha a kérdése arra irányul, hogy AÖP igénylés esetén szükség van-e előre megadni a tervezett növényvédelmi beavatkozásokat akkor a válaszunk: igen. Az AÖP-ben vállalható összes gyakorlat esetében szükséges vezetni a gazdálkodási naplót, aminek része a permetezési napló is. Ennek megfelelően jelezni kell a növényvédelmi beavatkozásokat, de csak azok megtörténtét. Az előrejelzést nem szükséges. A 2 pont teljesítése érdekében vállalt, bármely gyakorlata esetében az EK felületen, illetve a Gazdálkodási Naplóban rögzíteni kell az agrotechnikai műveleteket, mivel ezek a nyilvántartások jelentik az ellenőrzés alapját.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő 4 pontnyi gyakorlatot vállalt egy adott földhasználati kategóriában, de abból csak 2 pontnyit teljesít, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy teljes mértékben eleget tett az adott földhasználati kategória követelményeinek. Tehát 100 százalékos kifizetésre jogosult, ha minden más földhasználati kategóriája is rendben van.

Ha őszi búzát és árpát szeretne vetni, úgy a vetést, vagy az előző kultúra lekerülése után (jelen esetben a júliusban lekerült búza után), az agronómiailag indokolt időn belül meg kell tenni. Ez az előző növénykultúra tábláról való lekerülését követő legfeljebb egy hónap. Ha ezt nem tudta megtenni, akkor a szeptember második fele - október elejei vetésig minimális talajborítást kellett biztosítania azzal, hogy:

1. volt tarló-fennhagyás, vagy

2. másodvetés történt, vagy

3. növényt vagy tarlót hagy fenn szeptember 30-ig, ahol legfeljebb sekély tarlóhántás és - ápolás végezhető.

Ha az 1-2. pontban sorolt eset valamelyike megvalósult, akkor a szeptember második felére - október első felére időzített vetésre a talaj- előkészületeket már el lehet kezdeni, ha nem telik el hosszabb idő az agronómiailag indokolt időnél. Erre figyelni kell. Ha a 3. esetet választotta, abban az esetben a szeptember 30-ig történő talajborítást fenn kell tartania.

A szeptember 7-én betakarított napraforgó példája tekintetében, ha az őszi vetést az agronómiailag indokolt időn belül, ami az előző növénykultúra tábláról való lekerülését követő legfeljebb egy hónap, meg tudja tenni, akkor a minimális talajborítással ebben az esetben nem kell foglalkoznia.

Az Ön által vázolt parlagoltatási megoldás csak részben megfelelő. A csomós ebír és a vörös csenkesz keverékeként elvetett növénykultúra tökéletesen meg fog felelni a talajtakarás követelményének. Ha idén ősszel elveti, akkor megfelel annak az előírásnak is, miszerint a január 1. és augusztus 31. közötti pihentetési időszakban nem történik vetés a területen. Ugyanakkor e terület legeltetésére nem lesz módja a már említett pihentetési időszakban, az ugyanis termelésnek minősül. A tisztító legeltetés lehetősége kikerül a szabályozásból.

Amennyiben valamennyi parlagon hagyott tábláján teljesíti a kultúrállapotban tartás minimumkövetelményeit, úgy az ügyfél jogosult maradhat az alaptámogatásra. A kultúrállapot fenntartásáért tett erőfeszítések ugyanis ugyanúgy mezőgazdasági tevékenységnek tekintendők, mint a tényleges termelés. Amennyiben ugyanez az ügyfél AÖP támogatást is szeretne igénybe venni, úgy a szóban forgó parlagoltatott szántóterületek vonatkozásában tudja teljesíteni a legalább 2 pontot azzal, ha pl. választja a talajtakarásos gyakorlatot és a méhbarát növényvédelem gyakorlatát.

Tájékoztatom, hogy nincs akadálya annak, hogy a talajtakarás gyakorlatot ilyen típusú őszi vetésű kultúrával teljesítse. Azok a gabonafajták, amelyek „tavasziként” kerülnek forgalomba, de őszi vetéssel is rendesen kifejlődnek, beleértendők az őszi vetésű növények körébe. Az EK felületen agrotechnikai bejelentésük ugyanazzal a funkcióval történik, mint a "takarónövények vetése". Ezt kell kiválasztani, majd megadni az elvetett növénykultúra nevét.

1. HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AÖP szerinti mikrobiológiai készítmény kijuttatás teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a mikrobiológiai készítmények funkcionáláshoz elegendő a szármaradványok egy részének talajba dolgozása), ha ezt szeptember 30-a előtt elvégzi a gazdálkodó, 
2. HMKÁ 6 szerinti talajtakarás és AKG szerinti szármaradvány visszaforgatás a talajba nem teljesülhet egyszerre a sekély tarlóhántás elvégzésével (mivel a szármaradványok teljes tömegének talajba dolgozása a cél).

DE ha a gazdálkodó a szeptember 30-i dátumot követően a melléktermék talajba való tejes bedolgozását is megteszi, úgy mind a három elvárásnak eleget tesz (HMKÁ6, AÖP, AKG vállalás). Azaz szeptember 30-ig megtartja a talajborítást, ahol sekély tarlóhántást végezhet, a megfelelő mennyiségű melléktermék fenntartásával, majd szeptember 30-a után az AKG vállalás betartása érdekében a beforgatást is megteszi.

Az agrotechnikai műveletek és a másodvetés vetésének tényleges időpontját a művelet elvégzésétől vagy a másodvetés elvetésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni. Amennyiben a 15 napos határidőt meghaladva jelenti be a műveletek elvégzését vagy a vetést, abban az esetben a beadó felület sárga figyelmeztető üzenettel jelzi, hogy a művelet vagy a másodvetés a bejelentési határidő elmulasztása miatt nem kerül figyelembe vételre. Kérjük, hogy amikor a művelet elvégzését vagy a másodvetés elvetését bejelenti, abban az esetben mindig ügyeljen arra, hogy a határidőt ne lépje túl.

Az egyes agrotechnikai műveletekre vonatkozó bejelentéseket a következő táblázat tartalmazza.

Igen, amennyiben az adott táblára vonatkozóan június 9. napjáig nem tervezett agrotechnikai műveletet vagy másodvetést, abban az esetben is bejelentheti a művelet elvégzésének, vagy a másodvetés elvetésének tényleges időpontját.

Az egységes kérelemben az agrotechnikai műveletek közül a kaszálás tervezett időpontjának bejelentése kötelező. A kaszálás a következő gyakorlatokat érinti:

B3. Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása

B4. Kizárólag alternáló kasza használata

C2. Kizárólag alternáló kasza használata

A kaszálás tervezett időpontja egy tervadat, melytől el lehet térni (például az időjárási viszonyok, a fűhozam stb.  miatt). Amennyiben a tervezettől eltérő időpontban kaszálja le a gazdálkodó a területet, abban az esetben sincs szükség a tervadatok módosítására a tényleges időpont bejelentésekor. Az adminisztratív és helyszíni ellenőrzések során kizárólag a kaszálás tényleges időpontja kerül figyelembe vételre.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben az adott táblára vonatkozóan a gazdálkodó nem jelenti be a kaszálás tényleges időpontját, abban az esetben a kaszálás nem kerül elfogadásra, vagyis a gyakorlat teljesítéséhez nem elégséges a tervezett időpont megléte.

A „Táblaméret korlátozása” gyakorlat választása esetén feltétel, hogy a mezőgazdasági üzemen belül a szántóterületek együttes nagysága meghaladja az 50 hektárt. Amennyiben ez a feltétel teljesül, abban az esetben a gyakorlat választható, és teljesíthető akár a már meglévő 30 hektárnál kisebb táblákkal is.

Ha a termelő ezt a gyakorlatot választja AÖP-ben, akkor valamennyi karbamid tartalmú műtrágya kijuttatására érvényesek annak szabályai.

A „Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása” gyakorlat választása esetén az AÖP általános szabályként annyit állapít meg:
A gyakorlat teljesítése során kizárólag olyan kondicionáló kijuttatása fogadható el,
a) amely rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal,
b) amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzétett, a gyakorlat vonatkozásában elfogadott kondicionálók listáján, és
c) amelyet a kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott kondicionáló engedélyokiratával összhangban juttattak ki a megfelelő növénykultúrára.

A kijuttatás módja és a kijuttatandó mennyiség nem lehet ellentétes az engedélyokiratban foglaltakkal. Amennyiben az adott készítményre vonatkozóan csak felső határa van meghatározva a kijuttatható mennyiségnek, akkor azt a felső határt nem haladhatja meg a kijuttatott szer mennyisége. A gyakorlat keretében azonban, a listáról választott kondicionálót a mezőgazdasági üzem szántóterületének legalább 50%-án ki kell juttatnia a mezőgazdasági termelőnek. 

Amennyiben a gazdálkodó az AÖP-ben a „Pásztoroló, illetve szakaszos legeltetés”-t választja, a teljesítéshez szükséges 0,2 ÁE/ha elegendő; abban az esetben is, amennyiben az adott állatállomány az AKG legeltetéshez szükséges 0,2 ÁE/ha teljesítéséhez is szükséges. Következésképpen nem szükséges 0,2+0,2 ÁE/ha az AÖP gyakorlat teljesítéséhez.  

Az Agro-ökológiai Programban a gazdálkodó mérlegelésére van bízva, hogy milyen gyakorlatokkal teljesíti a földhasználati kategóriánként 2 pontot. A 2 pont teljesítése történhet 1 db 2 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével, vagy 2 db 1 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével. A gyakorlatok vállalása során maximum 4 pont összértékű gyakorlatmennyiség vállalható, és akár teljesíthető 4 pont is, azonban a támogatás összegét nem növeli. A támogatásra jogosultsághoz minimum 2 pontot kell teljesíteni a vállalt gyakorlatokkal. Amennyiben a gazdálkodó csak lucernát termeszt, akkor pl. a „Növénytermesztés diverzifikációja” gyakorlatot nem tudja teljesíteni. Viszont egyebek mellett a talajtakarást vagy a méhbarát növényvédelmet választhatja.

A „kizárólag alternáló kasza használata” gyakorlat választása esetén a gyakorlat szempontjából nincs tiltva a legeltetés. Azonban fontos, hogy a gyakorlat azzal teljesül, ha a mezőgazdasági üzem valamennyi gyepterületén a tárgyévben minimum egy alkalommal a termelő alternáló kaszával kaszál, és valamennyi kaszálást alternáló kasza használatával valósít meg. A gyakorlat vállalása a kaszálásokra vonatkozóan állít tilalmat egyéb, nem alternáló kaszálóeszközök használatára. Legeltetésre nem.

Amennyiben a gazdálkodó a „kizárólag alternáló kasza használata” gyakorlatot választja, akkor a mezőgazdasági üzem – adott földhasználati kategóriájába tartozó – valamennyi gyepterületén a tárgyévben minimum egy alkalommal kell kaszálnia, és valamennyi kaszálást alternáló kasza használatával kell megvalósítania.

Az AÖP-ben a „Natura 2000 gyepterület” és az un. „egyéb gyepterület” külön kategóriát jelent. A gazdaság 40 hektár Natura 2000 gyepére nem kötelező választani gyakorlatot, a 10 hektár egyéb gyepre viszont kötelező, amennyiben szeretne az AÖP-ben részt venni. 
Natura 2000 gyep és egyéb gyepterületre vonatkozóan a gazdálkodó választhatja ugyanazt a gyakorlatot is akár, de kategóriánként különbözőt is. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy ha a 40 ha Natura 2000 gyepre nem vállal és teljesít gyakorlatot, akkor erre a 40 ha-re AÖP támogatást sem vehet igénybe.

Idén az induló AÖP esetén még nem kötelező az elektronikus gazdálkodási napló naprakész vezetése (az elektronikus permetezési napló kivételével), azonban a gazdálkodási napló vezetése kötelező. Továbbá év végén a papír alapú gazdálkodási napló adatait fel kell töltenie az elektronikus naplóba a gazdálkodónak a NÉBIH által üzemeltetett felületen. 

A feltételesség rendelet HMKÁ 5. előírása: „direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, továbbá az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelés kivételével tilos a 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények – beleértve a kukoricát és napraforgót is – termesztése, valamint őszi káposztarepce átlagosan 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése” értelmében kapás növény csak direktvetés, szintvonalas vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelés, vagy erózióvédelmi sávok közbeiktatásával történő műveléssel termeszthető. Tehát ha nem direktvetéssel vetik, akkor vagy rétegvonalasan, vagy erózióvédelmi sávok közbeiktatásával kell elvetni.

Helyes a levezetés, ugyanis a vállalás a mezőgazdasági üzem teljes területére vonatkozik. Az 5%-al a minimum követelményt ugorja meg, hogy a gyakorlatot választani tudja. Ugyanakkor a gyakorlat minden olyan területre vonatkozik, ahol karbamid tartalmú műtrágyát juttat ki a termelő.

Választhat az ültetvény földhasználati kategória esetén válaszható gyakorlatok közül. Ezek a következők:
1. Mikroöntözési technológiák alkalmazása ültetvényekben - 2 pont
2. Méhekre veszélyes szerek használati tilalma ültetvényekben – 1 pont
3. Biológiai ágensek alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
4. Mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben – 2 pont
5. Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása ültetvényekben – 1 pont
6. 12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével – 1 pont
7. Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel – 2 pont
8. Karbamid műtrágya környezetbarát használata ültetvényekben – 1 pont

Javasoljuk zöld ugar vagy méhlegelő létrehozását.

Az Agro-ökológiai Programban a gazdálkodó mérlegelésére van bízva, hogy milyen gyakorlatokkal teljesíti a földhasználati kategóriánként 2 pontot. A 2 pont teljesítése történhet 1 db 2 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével, vagy 2 db 1 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével. A gyakorlatok vállalása során maximum 4 pont összértékű gyakorlatmennyiség vállalható, és akár teljesíthető 4 pont is, azonban a támogatás összegét nem növeli. A támogatásra jogosultsághoz minimum 2 pontot kell teljesíteni a vállalt gyakorlatokkal. Amennyiben a gazdálkodó csak lucernát termeszt, akkor pl. a „Növénytermesztés diverzifikációja” gyakorlatot nem tudja teljesíteni. Viszont egyebek mellett a talajtakarást vagy a méhbarát növényvédelmet választhatja.

Ez alapvetően FIG-es kérdésnek tűnik.
Ettől függetlenül jelezzük, hogy az AÖP-ben a belépés feltétele, hogy az igénylő rendelkezzen jogszerű földhasználattal az adott területre, és az a terület feleljen meg az alaptámogatás kritériumainak, azaz alaptámogatásra jogosult terület legyen. Amennyiben rendelkezik ilyen területtel, akkor beléphet az AÖP-be, azonban egy területtel csak egy termelő. 

Az Agro-ökológiai Programban a gazdálkodó mérlegelésére van bízva, hogy milyen gyakorlatokkal teljesíti a földhasználati kategóriánként 2 pontot. A 2 pont teljesítése történhet 1 db 2 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével, vagy 2 db 1 pontos gyakorlat vállalásával és teljesítésével. A gyakorlatok vállalása során maximum 4 pont összértékű gyakorlatmennyiség vállalható, és akár teljesíthető 4 pont is, azonban a támogatás összegét nem növeli. A támogatásra jogosultsághoz minimum 2 pontot kell teljesíteni a vállalt gyakorlatokkal. Amennyiben a gazdálkodó csak lucernát termeszt, akkor pl. a „Növénytermesztés diverzifikációja” gyakorlatot nem tudja teljesíteni. Viszont egyebek mellett a talajtakarást vagy a méhbarát növényvédelmet választhatja.

"Talajtakarás szántóterületeken” elnevezésű gyakorlatot a mezőgazdasági üzem teljes szántóterületén teljesítenie kell a termelőnek, őszi vetésű növénykultúra vagy annak hiányában takarónövény vetésével vagy tarló fennhagyásával.

-„12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlat esetében az üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorköztakarás legalább mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növény termesztésével valósul meg.

-„Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat esetében a mezőgazdasági üzem teljes ültetvény területén, minden egyes sorban, a sorközök felületén egybefüggően kell, hogy megvalósuljon. A telepített gyep mellett a spontán begyepesedés is megfelelő.

Amennyiben egyáltalán nem juttat ki olyan készítményt, ami a tiltólistán szerepel, úgy igen, teljesül a vállalás.

Ha szántó művelési ágban lévő területen van, ill. jogosult a területalapú támogatásra, így AÖP-öt is igényelhet. Sorköztakarás módja lehet évelő kultúra vagy gyep. Nem baj, ha nem telepített. A növénytakaró szárzúzással történő karbantartása megfelelő.

AÖP-ben az „Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlat választása esetén a sorközök takarására nincs meghatározva kifejezett magkeverék, illetve az is elegendő, ha természetes növénytakaróval van borítva (természetesen veszélyes gyomtól, illetve inváziós növénytől mentesítve). Azonban nem elegendő csupán minden második sorköz takarása. A gyakorlat keretében minden egyes sorköz takarásáról gondoskodnia kell a termelőnek. 

A példa megítéléséhez szükséges volna több adat. Ezért válaszunk arra a feltételezésre épül, hogy a gazdaságban csak az említett lucerna van. Ilyen esetben a növénytermesztés diverzifikációja gyakorlatot nem tudja választani. Ezen kívül az AKG-val kapcsolatban a szántós gyakorlatokra vonatkozóan az alábbi korlátok vannak:
- Talajtakarás szántóterületeken gyakorlatot nem lehet teljesíteni AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel.
- Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetén:
o Ha a tábla vonatkozásában az AKG keretében a termelő olyan kötelezettséget vállalt, amelyet zöld ugar gyakorlattal teljesít, akkor az a gyakorlat szempontjából abban az esetben vehető figyelembe, ha az AKG keretében támogatásban nem részül.
o Az ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
o Nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.

A példában szereplő gazdaság valamennyi földhasználati kategóriája mentesülő kategóriába tartozik. Tehát nem kötelező rájuk gyakorlatot vállalni, illetve a termelő szabadon eldöntheti, hogy melyikre vállal és teljesít gyakorlatot. Ugyanakkor emlékeztetünk, hogy amennyiben nem vállalnak gyakorlatot egy adott földhasználati kategóriára, abban az esetben az AÖP-ből támogatást sem kapnak. A rendelet 4.§ (5) és (6) bekezdései értelmében a termelő csak akkor jogosult támogatásra AÖP-ben, amennyiben vállal gyakorlatot, és azt teljesíti. Amennyiben területméret vagy földhasználati kategória okán mentességet élvez a terület, az nem azt jelenti, hogy arra a területre vonatkozóan vállalás és teljesítés nélkül a támogatás kifizethető. Összegezve: gyakorlat teljesítés nélkül nem vehető igénybe a támogatás. 

EK felületen be kell jelölni.

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy 
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel
kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)  36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

Igen

Igen

A forgatás nélküli művelésre irányuló gyakorlatból igen

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy 
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)  36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

EK felületen, eGN-ben. 

A mezőgazdasági termelőnek
a) saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számlával vagy 
b) termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által történő beszerzés esetén
ba) a termeltetővel, őstermelők családi gazdaságával, termelői integrációs szervezettel, termelői csoporttal vagy termelői szervezettel kötött szerződéssel,
bb) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott karbamid műtrágya mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet által kiállított dokumentummal, és
bc) a termeltető, őstermelők családi gazdasága, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolatával (amelyen a feltüntetett vételár kitakarható) és
c) a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolnia, és az igazoló dokumentumokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Támtv.)  36. §-a szerint kell megőriznie, amelyeket a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében jogosult ellenőrizni.

(1) Ennél a gyakorlatnál az a lényeg, hogy 10cm-nél mélyebben nem lehet a földet forgatni (eke tilos, 10 cm-nél mélebb tárcsázásra nincs lehetőség). (2) A mezőgazdasági termelő az AÖP támogatási programban a mezőgazdasági üzemének teljes területével vesz részt. Ezekre gyakorlatot választ és teljesít. Ha az üzemen belül vannak olyan területek, melyek a mentesített területek közzé tartoznak (a fent felsorolt területek ezek), azokra nem kell gyakorlatot vállalnia ha nem akar, így ezekre támogatást sem kap. Ha ezekre is szeretne támogatást kapni, akkor ugyanúgy gyakorlatot kell vállalni és teljesítenie 2 pont értékben földhasználati kategóriánként.

Talajtakarás szántóterületen gyakorlat esetében ez a vállalás nem teljesítettnek tekintendő, ha a mezőgazdasági termelő a nem termelő területként bejelentett ökológiai másodvetést az agrár-környezetgazdálkodási támogatás (AKG) keretében zöldtrágyaként vetett másodvetéssel kívánta teljesíteni. 
Nem termelő tájképi elemek és területek kijelölése gyakorlat esetében 
-A ökológiai jelentőségű másodvetés nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében zöldtrágyaként vetett másodvetésként számol el.
-A nem termelő területként bejelentett táblaszegély nem vehető figyelembe olyan területen, amelyet a mezőgazdasági termelő az AKG keretében növényvédőszer-mentes táblaszegélyként vagy füves mezsgyeként elszámolni kíván.
Az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása gyakorlat esetében ezt nem választhatja olyan mezőgazdasági termelő, aki az AKG keretében gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló támogatásban részesül

Ha adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés keretében megállapításra kerül, hogy a választott gyakorlat/gyakorlatok nem vagy csak részlegesen valósulnak meg (tehát 1 vagy 0 pontot teljesít a termelő az adott földhasználati kategóriában), úgy az adott földhasználati kategória nem teljesítettnek minősül. Ha a nem teljesítő földhasználati kategória nem tartozik a „feltételesen mentesülők” (küszöbérték alatti méretű gyep, szántó és ültetvény, vagy Natura 2000 gyep) közé, akkor egy földhasználati kategória nem teljesítése a teljes AÖP támogatás megvonását jelenti.
Mivel azonban az AÖP egy önkéntesen választható gyakorlat a BISS alaptámogatás mellett, így annak nem teljesítése nem befolyásolja a BISS támogatást. (Nincs áthúzódó szankció.)

Forgatás nélküli művelés jelentése: olyan művelési mód, amelynek keretében szántás vagy 10 cm-nél mélyebb tárcsázás nem történik a területen. Eke mindenképpen kizárt. A tárcsa akkor, ha 10 cm-nél mélyebben alkalmazzák.

Szűkített növényvédelem: Csakis azokat a szereket lehet használni a területen a gyakorlat keretében, melyeket a Nemzeti Irányító Hatóság közzétesz. A felhasználható növényvédőszer-hatóanyagok, valamint növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi.
A szűkített növényvédőszer-listát a Glifozát miatt kellett kialakítani. Az Európai Bizottság deklarált elvárása volt, hogy glifozátmentes legyen ez az AÖP gyakorlat.

Az AÖP alapvető célja nem a termésmennyiség növelése, hanem meghatározott környezeti és ökológiai előnyök biztosítása úgy a mezőgazdasági tevékenység, mint a társadalom számára. Ezzel együtt elmondható, hogy számos AÖP gyakorlat hordozza a közvetlen vagy közvetett jótékony hatást akár már a rövid távú terméseredményekre is. Fontos továbbá megjegyezni, hogy a gazdálkodó, ha az AÖP-ben részt kíván venni, a minimális 2 pontot össze kell gyűjtenie minden földhasználati kategóriájában. A vállalt gyakorlatok össz-pontértéke nem haladhatja meg a 4-et földhasználati kategóriánként.

Igen. Megjegyezzük azonban, hogy ez nem kizárólag az AÖP miatt fontos, hanem a támogatási rendszertől függetlenül fennálló kötelezettség. A csávázott vetőmag elvetése ugyanis növényvédőszer-kijuttatásnak minősül.

Ilyen részletességű szabályok nincsenek az AÖP-ben a legeltetésre nézve. A gazdálkodó felelőssége ezeket az értékeket úgy kialakítani, hogy a túllegeltetést elkerülje. A szakaszos legeltetés akkor valósul meg, ha egyszerre a szakaszos legeltetésre megjelölt terület legfeljebb 50%-án legel a legeltetési időszakban állat, azzal, hogy egy szakasz legeltetése nem haladhatja meg a 12 napot. 
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

A gazdálkodónak a mezőgazdasági üzem gyepterületének legalább 50%-án folyamatosan pásztoroló vagy szakaszos legeltetést kell folytatnia, legeltetési terv készítése mellett. E legeltetési terv nem más, mint az egységes kérelem felületén tett nyilatkozat, miszerint meghatározott táblákon egyik vagy másik legeltetési módot fogja folytatni a legeltetési időszakban, a legeltetni szándékozott állatfajok megjelölésével egyidejűleg.
A gazdálkodó a területének ismerete mellett teszi meg ezeket a vállalásokat, hogy a legeltetési időszak alatt a legeltetésbe bevont területeket ne legeltesse túl. Arra nincs külön szabály, hogy milyen időnként térhet vissza a már legeltetett területre. 
Fontos továbbá: Hektáronként legalább 0,2 állategységnek jelen kell lennie a legelőterületen a legeltetési időszakban. Az állatoknak saját tulajdonúnak kell lenniük; bérlegeltetéssel nem teljesíthető a gyakorlat.

Az AÖP egy önkéntesen vállalható program, melyet az EK felületen kell választani. Ennek a vállalásnak zárulta egybeesik az EK felület zárásával, ami 2023. június 9. Elbírálása és kiértékelése a többi közvetlen támogatás ügyintézéséhez hasonlóan zajlik, jellemzően tárgyév végéig lezárul. Ugyanakkor vannak gyakorlatok, amelyeknek a záró dátuma miatt a kiértékelése is későbbre tolódik.

Az AÖP-ben használható növényvédőszer-hatóanyagok és növényvédő szerek listáját a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-jéig közzéteszi. Ezt év közben változtatni nem lehet. Tehát az év közben újonnan engedélyezett szerek a következő évben kiadott szerlistán jelennek majd meg. E főszabálytól eltérően, 2023-ban április 27-én az IH közzétett még egy frissített listát.
Azon gyakorlatok esetében, melyeknél a szerlista felmerül, ezek betartását az adminisztratív vagy helyszíni ellenőrzés során a Kincstár végzi. Ahol pedig növényvédőszert vagy inhibitort juttatnak ki, annak a permetezési naplóban is meg kell jelennie, ami Nébih hatáskör.

Igen, lehet. Az ültetvényekben felhasználható növényvédőszerek az AÖP keretében kizárólag a méhbarát növényvédelemre irányuló gyakorlatban vannak korlátozva. Az ültetvényeken a méhbarát gyakorlat keretében használható szerek listáját minden év február 1-ig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság a NÉBIH javaslata alapján, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet. 

Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel” gyakorlatért jár 2 pont akkor is, ha nem telepített növény van, hanem megfelelően karbantartott spontán zöld növedék. Ebben az esetben tehát évelő növényeket vagy gyepet fogad el a rendelet. Amennyiben „mulcsozás” alatt itt azt érti a kérdező, hogy a zöld növényzet kaszálása vagy szárzúzása után helyben hagyja a növényi maradványokat, az rendben van. Ha viszont olyan mulcsot szeretne használni, amivel helyettesíteni kívánja a zöld növényzetet (pl. faforgács), az csak a „12% alatti lejtésű területeken az ültetvények talajtakarása mulcsozással, egyéves sorköztakaró növények termesztésével” gyakorlatnál alkalmazható, ez viszont 1 pontos vállalás.  

A 2023-as évben a szerlista április 27-én ismételten, frissített formában közzétételre került a 3/2023. sz. IH közleményben. A későbbi években az AÖP keretében használható szerek listáját minden év február 1-jéig teszi közzé a Nemzeti Irányító Hatóság, melynek tartalmát év közben változtatni nem lehet. 

Az eGN-t 2024-től elektronikusan kell majd vezetni. Bizonyos gyakorlatoknál, mint pl.: a Kizárólag alternáló kasza használata gyakorlatnál a mobilgazda applikáción keresztül kell georeferált fényképet beküldeni. Egyelőre ez az egyetlen olyan gyakorlat, ahol ez alapkövetelmény. A georeferált fotók ezen kívül ott kapnak szerepet, ha a gazdálkodó a műholdas területmegfigyelési rendszerből (TMR) üzenetet kap valamilyen anomáliáról, s azt ellenbizonyítani kívánja. Ennek tipikus esete, ha a gazdálkodó pl. kukorica hasznosítást adott meg egy táblára, s a TMR „úgy látja”, hogy az inkább napraforgó. Amennyiben a területen ténylegesen kukorica van, akkor azt a gazdálkodó georeferált fotó beküldésével igazolhatja.
A 12 vagy 17 százalékos lejtővel érintett területek le vannak határolva a MePAR-ban. A MePAR adatok megléte mellett a gazda tudja az egységes kérelemben bejelölni a 12 százalékos lejtők esetében az erózióvédelmi sávot, ha létesít ilyet.

A korábbi programozási időszakokból ismert „kölcsönös megfeleltetés”, valamint a 2014-2022 időszakban működtetett „zöldítési támogatás” követelményeinek egyesített előírásrendszere, a feltételesség szabályrendszerében szereplő „Minimális talajborításra vonatkozó előírások - HMKÁ 6.” előírásnak megfelelően amennyiben a tarló fennmarad, azzal a minimális talajborítás biztosított, így a szalmát fel lehet bálázni.

Legeltetésre vonatkozó bejelentési kötelezettség az Agro-ökológiai Programban (AÖP) szerepel előírásként a legeltetéses gyakorlat kapcsán. Azonban a gyakorlat gyepterületen választható gyakorlat. A kukorica tarlón, szántóterületen történő szarvasmarha legeltetésre vonatkozóan nincs az AÖP-ben kapcsolódó gyakorlat, így legeltetési bejelentési kötelezettségre vonatkozó előírás sincs. 

Fontos leszögezni, hogy a gyakorlattal nem a karbamid műtrágya használatát szeretnénk ösztönözni, hanem azt, ha valaki karbamid műtrágyát használ, akkor azt legalább környezetkímélő módon tegye. A gyakorlatot az a gazdálkodó választhatja, aki szántóterületének legalább 5%-án karbamidtartalmú műtrágyát juttat ki. Viszont abban az esetben, ha a gazdálkodó ennél nagyobb területen juttat ki karbamid műtrágyát, akkor azon az egész területen a rendeletben leírtaknak megfelelően kell tegye az AÖP-ben való megfeleléshez. 

Istállótrágyát nem lehet mulcsozás helyett használni, az nem mulcsozó anyag. A mulcsozás lényege az, hogy a talajfelszínt takarja, ezáltal védje a besugárzástól és az egyéb nemkívánatos fizikai behatásoktól (pl. vízerózió, defláció, párolgás). Ezzel szemben az istállótrágya kijuttatása az egyik legjobb tápanyag-utánpótlási mód. A trágya viszont kizárólag úgy képes hasznosulni, ha azt a talajba dolgozzák. Sőt, ha a talajfelszínen hagyjuk, akkor nem csak értékes beltartalmi tulajdonságait veszíti el, hanem egyenesen káros hatást fejt ki azáltal, hogy nagy mennyiségű ammóniát bocsát a légkörbe. 

Fontos tisztázni, hogy a csávázott vetőmag alkalmazása növényvédőszer használatnak minősül. Amennyiben a vetőmag olyan rovarölő szerrel csávázott, amelynek hatóanyaga szerepel "a méhekre kifejezetten, vagy mérsékelten veszélyes, illetve kockázatos besorolású növényvédő szerek" listán, abban az esetben nem fogadható el a "Méhekre veszélyes szerek használati tilalma" gyakorlat teljesítése AÖP-ben. Amennyiben a csávázott vetőmag csávázószerének hatóanyaga nem szerepel a hivatkozott listán, valamint tárgyévben nem kerül kijuttatásra semmi egyéb, a listán szereplő hatóanyagot tartalmazó készítmény, akkor a gyakorlat teljesíthető. 

Az Agro-ökológiai Program  egyes gyakorlatai során használható, a NÉBIH által engedélyezett szerek listának kiegészítéseként jelent meg május első felében az „Agro-ökológiai Programban (AÖP) felhasznált mikrobiológiai készítmények, kondicionálók és biológiai ágensek engedélyokirat szerint kijuttatandó mennyiségeiről” szóló közlemény, mely egy „Útmutató a NÉBIH által engedélyezett készítmények használatához, az engedélyokiratok helyes értelmezéséhez és az egyes gyakorlatok teljesítéséhez”. E közlemény kiadását azért láttuk indokoltnak, mert sok kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kell értelmezni az engedélyokiratban foglaltakat, hogy kell felhasználni a szereket. Ha a gazdálkodó a szóban forgó önkéntes AÖP gyakorlatok valamelyikét szeretné teljesíteni, annak egyik feltétele éppen az, hogy a Nébih által kiadott engedélyokiratban foglaltak szerint használja fel az adott készítményt. 

Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos és objektív dokumentum egy piaci forgalomban lévő termék esetében, amihez jogkövetkezményt (pl. támogatási feltétel teljesülését vagy nem teljesülését megállapító döntést) lehet rendelni. Az engedélyokirat kiadását érdemi vizsgálatok előzik meg, amelynek specifikációjába a gyártónak is van beleszólása. Ezek a hatásossági és hatékonysági vizsgálatok tehát a gyártóval vagy forgalmazóval egyeztetett, előre beállított paraméterekkel történnek. Az engedélyokirat az ily módon lefolytatott vizsgálatok eredményeit tükrözi. 

A hasznosítási kódnak a tényleges tárgyévi hasznosítást kell tükröznie. Mivel keverékként került elvetésre, ezért lényeges körülmény, hogy mikor kaszálta meg először. Amennyiben a 2023-as naptári évben, akkor az EK szempontjából ez rozsos-herés takarmánykeverék, ami ideiglenes gyepként viselkedik. A 15/2023. AM rendelet 1.§ 3. pontja egyértelműen rögzíti, hogy ebben a támogatási formában gyepnek tekintjük mind az állandó, mind az ideiglenes gyepeket. Tehát gyepes gyakorlatot/gyakorlatokat lehet és kell választani rájuk. Ugyanezt megerősíti a nevezett rendelet 7.§-a, miszerint ideiglenes gyepen nem választható szántós gyakorlat.

Igen, mivel ezekben az esetekben nem kerül a készítmény bedolgozásra. Ha csak talajtrágyaként használja és azonnal bedolgozásra kerül, úgy választható a gyakorlat.

Talajtakarás szántóterületeken gyakorlat bejelentése
 
I.                     A táblát nem évelő növénykultúra termesztésével hasznosítja az ügyfél, és az egységes kérelemben nem évelő növénykultúra kerül bejelentésre főnövényként.
a. A nem évelő növénykultúra betakarítása után azt tervezi a gazdálkodó, hogy fennhagyja a tarlót.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, és a talajtakarás módjának a tarlófennhagyást kell választania.
b. A nem évelő növénykultúra betakarítása után azt tervezi a gazdálkodó, hogy takarónövény vetésével vagy őszi vetésű növénnyel kívánja biztosítani a talajtakarást.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, és a talajtakarás módjának a takarónövény vetését kell választania. A lucerna immár kiválasztható a legördülő listából.
II.                   A táblát évelő növénykultúra termesztésével hasznosítja az ügyfél, és az egységes kérelemben az évelő növénykultúra kerül bejelentésre főnövényként.
a. Az évelő növénykultúrát be kívánja forgatni, és ősszel más növénykultúrát kíván vetni a gazdálkodó.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, és a talajtakarás módjának takarónövény vetését kell kiválasztania agrotechnikai műveletként.
Ebben az esetben a talajtakaró növényt az évelő növény beforgatásától számított 15 napon belül el kell vetni. A vetés bejelentésekor meg kell adni, hogy mikor takarította be az évelő növényt (főnövény betakarítás időpontja). Az egységes kérelem felület ekkor jelezni fog, hogy a tarló beforgatásának időpontját is adja meg a gazdálkodó. Ebben az esetben a tarló beforgatásának időpontja az évelő növény beforgatásának időpontja.
b. Az évelő növénykultúrát fenn kívánja tartani a további évekre vonatkozóan is, vagy nem tervezi az évelő kultúra beforgatását a 2023. évben.
A bejelentés során a táblára vonatkozóan vállalnia kell a gyakorlatot, de agrotechnika bejelentésére nincs szükség.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy tarló főnövény (TAR10) esetében a II. pontban leírtak érvényesek!
Továbbá felhívjuk a figyelmet arra is, hogy PIH01 hasznosítású tábla esetében nem vállalható a gyakorlat. Mivel a talajtakarás szántóterületeken gyakorlat minden szántóföldi hasznosítású táblára vonatkozó előírás, ezért amennyiben a gazdaságban van PIH01 hasznosítású terület, abban az esetben nem lehetséges a gyakorlat vállalása!

A példában rendelkezésre bocsátott adatok alapján igen.

A 15/2023. AM rendelet 18.§ (2) bekezdése alapján „a gyepterületek feltörése, szántása, más hasznosítássá történő átalakítása a tárgyévben tilos.” Az erdőtelepítés kimeríti a más hasznosítássá történő átalakítás esetét. Ezért az ügyfél idén nem tudja teljesíteni az AÖP-ben a gyepmegőrzéses gyakorlatot. Javasolt fontolóra venni mégis az alternáló kasza használatára irányuló gyakorlatot. Annak teljesítéséhez ugyanis nem szükséges saját alternáló kaszát tulajdonolni; a kaszálás bérmunkában is elvégeztethető. Hangsúlyozzuk, hogy érdemes megoldást találni az ügyfél gyepterületeire. Ha nem teljesít 2 pont értékű gyakorlatot az 5 hektár feletti gyep földhasználati kategóriában, úgy a többi földhasználati kategóriában sem lesz kifizethető az AÖP támogatása.

Igen, minden talajt érintő műveletet be kell jelenteni.

Amennyiben olyan családtagok a kérelmezők, akik nem alkotnak ÖCSG-t, illetve nem áll fenn esetükben a 15/2023. AM rendelet 13.§ (4) bekezdés b) pontjában felsorolt egyik viszony sem (termeltető, ÖCSG, termelői integrációs szervezet, termelői csoport, termelői szervezet), úgy a megfelelő mennyiségű készítmény átruházásáról ugyanolyan módon kell gondoskodniuk adás-vételi vagy ajándékozási szerződés megkötése mellett, mint ami a fent említett paragrafus (4) bekezdés b) pontjának ba)-bc) pontjaiban előírt (tehát szerződés + átadott mennyiséget igazoló dokumentum + eredeti számla másolata). 

Azt a lehetőséget kell kiválasztani, ami főszabályként jellemző a gazdaságban. Ha ettől alkalomszerűen eltérnek (pl. szabadságolás idején), azt nem kell külön bejelenteni, nem kell megváltoztatni a kérelem ezen részét.

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

A Biomass Kappa oltóanyag felhasználása komposztálásra van engedélyezve, tarlóbontásra nincs engedélye, ezért nem került fel az AÖP listára.  Az AÖP-ben a komposztálás nem szerepel.
A Biomass Kappa oltóanyaggal oltott BIOMASS Super Biofauna komposzt kijuttatása nem fogadható el AÖP teljesítésnek.  A komposzt nem mikrobiológiai készítmény. 
Az oltóanyag a komposztálási folyamathoz szükséges. Az oltóanyag és a kész komposzt mikroorganizmus összetétele és mennyisége nem azonos.  A komposzt készítmények engedélyezésekor a hatóság nem vizsgálja, hogy a kész komposztnak milyen a mikrobiológiai tulajdonsága, milyen mikroorganizmusok vannak benne és milyen számban.

Ha egyáltalán nincs állandó gyepe, akkor nem. Akkor sem, ha tavaly még volt állandó gyepe, de feltörte. Akkor sem, ha tavaly volt állandó gyepe, de mindet értékesítette, illetve más személy vagy cég jogszerű földhasználatába került. Ha vegyesen van állandó és ideiglenes gyepe is, akkor választhatja a gyakorlatot. 

Igen

Igen

Minden esetben a gyep eltartóképessége, illetve a regenerációhoz szükséges idő határozza meg, hogy mennyi időt tölt az állomány egy helyen, és hogy mennyi időközönként tér oda vissza. A túllegeltetés tilalma, a gazdaságban fellelhető legelőállatok minimális létszáma, illetve a szakaszos legeltetésben szabályozott maximális szakaszonkénti legeltetési időtartam adott, a többi üzemenként eltérő. 

Itt a konkrét adatok birtokában lehet megítélni, hogy az ügyfél állandó gyep területének változása megfelel-e a 15/2023. AM rendelet 18.§ (1) és (3) bekezdésében foglaltaknak.

A táblák száma, elhelyezkedése és méretének változása önmagában nem kelti mesterséges körülmény megteremtésének gyanúját. A példában előadott esetben sem. 

Igen, felhasználható a fluroxipir-meptil hatóanyagtartalmú készítmény, ha a listában fluroxipir szerepel.
Tomigan 250 EC hatóanyagtartalma 360 g/l fluroxipir-meptil ami 250 g/l fluroxipir hatóanyagnak felel meg (az engedélyokiratban csak a fluroxipir-meptil tartalom van megadva, de például a Starane Forte 333 EC-nél az engedélyokiratban szerepel mindkettő: 480 g/l fluroxipir-meptil és 333 g/l fluroxipir).

Nem akadály (A mepiquat-klorid és a prohexadion-kalcium a hatóanyagok kloridja/sója, melyek a mepikvát és a prohexadion hatóanyagokra vannak kifejezve)

A gyakorlatot (és a hozzá tartozó készítményt) úgy kell megválasztani, hogy az teljesítse a feltételt. A készítmények nem csereszabatosak, ha már valamelyikkel megkezdték a teljesítést. Ha mégis váltani kényszerül év közben, akkor a második készítménynek önállóan teljesítenie kell a vállalt feltételt.

Igen, ugyanazt az elvet követjük idén AÖP-ben, mint CIS-ben.

A két táblát külön-külön kell bejelenteni, de az őket elválasztó sáv nem önálló tábla, hanem valamelyik tábla része. Illetve olyan eset is előfordulhat, hogy mindkét tábla tartalmaz elválasztó sávot.

A küszöbérték csak az adott földhasználati kategória kötelezettségét állapítja meg általában. A gyepmegőrzéses gyakorlatot mindenki választhatja, akinek van:
-  legalább egy táblányi olyan állandó gyepe, ami már tavaly is megvolt neki;
- tavaly is volt neki állandó gyepe, és idén is van, de csökkent. A csökkenés csak akkor fogadható el, ha nem feltörte, hanem eladta, stb.;
- van legalább egy táblányi olyan állandó gyepe, ami még tavaly nem az övé volt, de vállalja, hogy megőrzi.
Aki részt vesz, az az állandó gyep megőrzése mellett azt is vállalja, hogy a tárgyévi ideiglenes gyepet sem töri fel december 31-ig.

Ha a terület a gazdálkodón kívülálló okok, pl. kisajátítás miatt csökkent, akkor a gyepet nem ő törte fel, így nem sértette meg a feltételeket sem. Ugyanakkor az eljárásban ezt neki kell igazolnia.

Az istállótrágya használat az AKG-ban szerepel. A két program közötti egyértelmű lehatárolás jegyében ezért nem szerepel e lehetőség az AÖP-ben. Az AÖP-ben a mikrobiológiai készítmények és a talajkondicionálók szerepelnek. A felhasználható készítmények listája ezen a linken érhető el. (link: https://kap.mnvh.eu/news/2023-04-27/111837/kap-strategiai-terv-nemzeti-iranyto-hatosaganak-32023-szamu-kozlemenye-2023)

A vetésváltás és a nem termelő területek esetében a Feltételesség keretében 2023-ban igénybe vehető átmeneti mentességek megítélése a következőképpen alakul AÖP-ben: 
- a vetésváltási mentességgel élhet olyan termelő is, aki részt vesz az AÖP-ben, mivel a vetésváltásra ráépülő gyakorlat nincs a programban; 
- a nem termelő területek kijelölésére vonatkozó mentességgel kizárólag akkor élhet az AÖP-ben részt vevő gazdálkodó, ha nem választja a ráépülő, 10%-os nem termelő terület kijelölési gyakorlatot a programban.

Az AÖP talajtakaró növényt nem lehet beforgatni/bedolgozni 02.28. előtt.
Ugyanitt emlékeztetünk, hogy az AÖP másik gyakorlatában (nevezetesen a 10%-os nem termelő terület kijelölésére irányuló gyakorlat keretében) elszámolt ökológiai célú másodvetés nem vehető figyelembe a talajtakarásos gyakorlatban.

Igen.

Az AÖP egységes összegű támogatás. Minden termelő, minden egyes hektáron ugyanannyi támogatást kap. A hektáronkénti támogatás összege a részt vevő, és a vállalt gyakorlatokat sikeresen teljesítő hektárok számától függ országosan. Ez előzetes kalkulációink alapján hozzávetőlegesen 80 euró lesz hektáronként, de nem lehet kevesebb 60 eurónál, s nem lehet több 105 eurónál. Nem jár tehát több támogatás a több pont értékű vállalásokért. Minimum 2 pontot kell vállalni és teljesíteni az AÖP támogatásért földhasználati kategóriaként.

Nem. Csak abban az esetben jár a támogatás, ha vállal és teljesít gyakorlatot. ill. betartja a követelményeket.

Igen, de fontos, hogy a feltételességben lehet a parlagra derogációval élni 2023-ban, az AÖP-ben viszont nem. Tehát ha a termelő az AÖP-ben ezt a gyakorlatot választja, akkor a HMKÁ 8-ban sem élhet a derogációval.

Igen. Ám a kijuttatásnak az idei évben kell történnie.

A zöldítésben ismertté vált uniós megközelítés szerint a csávázószerként alkalmazott növényvédőszerre is érvényes a korlátozás, ha egy támogatási formában ilyen feltétel (pl. kijuttatási tilalom) megfogalmazódik. A csávázott vetőmag kijuttatása is növényvédőszer felhasználásnak minősül. A méhekre veszélyes szereknél ez különösen igaz. Ugyanakkor nem önmagában a csávázott vetőmag a kizáró ok, hanem az, ha: - a csávázásra olyan készítményt használtak, ami rajta van az IH közlemény szerinti méhes tiltólistán; ÉS - a csávázott mag vetése a kérelmezési évben történt. A kukoricát nyilvánvalóan most tavasszal vetik. Már csak az a kérdés, hogy milyen készítménnyel csávázták a vetőmagot.

Az elvi engedély nem tekinthető sem üzemeltetési, sem fennmaradási engedélynek. 72/1996. (v. 22.) Korm. rendelet 2. § (1): "A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít." Vagyis nem helyettesíti sem a létesítési engedélyt, sem a használatra, üzemeltetésre vonatkozó üzemeltetési vagy fennmaradási engedélyt sem. A vízilétesítmény műszaki paramétereinek, tervezésének egyfajta előzetes véleményezésére alkalmas, amely annyiban köti a hatóságot, hogy az érvényességi ideje alatt az abban foglaltaknak megfelelő tartalmú létesítési és üzemeltetési engedélykérelem esetén megadja az engedélyt. 

Az AÖP gyakorlatok választása önkéntes. Ha a gazdálkodó a forgatás nélküli talajművelés gyakorlatot választja, annak keretében a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án forgatás nélküli művelésmód alkalmazása szükséges szűkített növényvédőszer-hatóanyag használat mellett, melynek a listája a kap.mnvh.eu honlapon található. link: https://kap.mnvh.eu/news/2023-04-27/111837/kap-strategiai-terv-nemzeti-iranyto-hatosaganak-32023-szamu-kozlemenye-2023. Az említett AÖP gyakorlat keretén belül glifozát használata TILOS. Ez a tarlókezelésre is vonatkozik.  A szerlisták bővítésére idén, 2023-ban már nincs lehetőség. A szerlisták frissítését a Nemzeti Irányító Hatóság évente egyszer, a NÉBIH javaslata alapján, legkésőbb tárgyév február 1-jéig teszi közzé. Azt érdemes szem előtt tartani, hogy az esetleges későbbi frissítések semmi esetre sem fogják „beengedni" a glifozátot a forgatás nélküli AÖP gyakorlatba. Ez ugyanis elfogadhatatlan az Európai Bizottság álláspontja szerint.

A konkrét példánál maradva: minimum 2 kijuttatás tárgyévben, alkalmanként minimum 1,5 l/ha dózissal (és persze maximum 4 kijuttatás tenyészidőszakban, alkalmanként maximum 2 l/ha dózissal). Minden egyes kijuttatás tényét az EK felületen agrotechnikai műveletként be kell jelenteni. 

Úgy kell kijuttatni, ahogy az engedélyokiratban szerepel. Ha 3-4 alkalmas kijuttatás szerepel benne, akkor ez azért van, mert így bizonyult hatásosnak. (Az engedélyokirat az egyetlen hivatalos dokumentum, amihez igazodni lehet. Ne kezeljük tehát egy szinten egy weboldal ajánlásaival!) Aki nem kívánja úgy használni a készítményt, ahogy azt az engedélyokirat optimálisnak tartja, ne ezzel próbáljon az AÖP-ben gyakorlatot teljesíteni. 

Igen, de ebben az esetben csak a talaj és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása gyakorlatot tudja teljesíteni. Azokat a mikrobiológiai készítményeket, amelyeket csávázószerként juttatnak ki, azokat itt vesszük figyelembe. A csávázószerként felhasznált mikrobiológiai készítmények az IH közlemény a 3. számú listájában szerepelnek.

Nevezett gyakorlatok keretében felhasznált készítmények beszerzési időpontja csupán annyiban releváns, hogy a kijuttatáskor a készítménynek a felhasználhatósági időn belül kell lennie. Felhasználható tehát pl. olyan készítmény 2023 tavaszán, amelyet ugyan 2022 nyarán szereztek be, de felhasználhatósági ideje 2023. december 31-én jár le. Egy másik fontos szabály, hogy a készítmények kijuttatásakor az AÖP igénylés naptári éve számít, s nem az, hogy őszi vagy tavaszi vetésű növényt termeszt a gazdálkodó a területen. Illetve az sem lényeges, hogy a tárgyévi főnövényhez, másodvetéshez, vagy az ősszel elvetett, de már a következő naptári évre szánt főnövényhez kapcsolódik a kijuttatás. 2023-ban tehát olyan készítmény-kijuttatások vehetők figyelembe, amelyek 2023-ban juttatnak ki a területre. Akár állománykezelésről van szó, akár talajoltásról vagy szárbontásról. Egy 2023 őszén elvetni szándékozott rozs talajmunkáival egy időben kijuttatott mikrobiológiai készítmény a 2023-as AÖP-ben számolható el (és NEM a 2024-esben, hiába a rozs akkor lesz főnövény a területen).

Az AÖP keretében elfogadott készítmények listái megtekinthetőek itt: https://kap.mnvh.eu/news/2023-04-27/111837/kap-strategiai-terv-nemzeti-iranyto-hatosaganak-3/2023-szamu-kozlemenye-2023. A kijuttatás dózisát az adott készítmény felhasználási és engedélyezési dokumentumának megfelelően kell meghatározni. Emlékeztetünk továbbá, hogy a gyakorlatok keretében kizárólag a tárgyévben kijuttatott mennyiségek vehetők figyelembe.

Igen, beleszámít, és választani kell rá előírást, ha AÖP-t szeretne igényelni a gazdálkodó. Emlékeztetünk ugyanakkor, hogy a gazdálkodó felelőssége olyan gyakorlatot választani, aminek megvalósítása nem ütközik az ÖKO tanúsítás feltételrendszerébe.

Nem vállalhat minden gyakorlatot. A jogcímrendelet egyértelműen rögzíti, hogy földhasználati kategóriánként legfeljebb 4 pont értékű gyakorlat vállalható. Fontos ugyanakkor, hogy 4 pontnak megfelelő gyakorlat vállalása esetén is elegendő, ha abból tárgyévben 2 pontnak megfelelő gyakorlatot teljesít a termelő.

Igen. Hiszen mi úgy tekintjük az szükséghelyzeti engedélyeket, mint a rendes forgalomba hozatali engedélyeket: feltétel nélkül igazodunk az engedélyező hatóság döntéséhez. Az ugyanakkor a termelő felelőssége, hogy minden tekintetben betartsa a szükséghelyzeti engedélyben foglaltakat. Emlékeztetünk továbbá, hogy kizárólag olyan készítmények felhasználása fogadható el ilyen esetekben is, amelyek eleve rajta vannak az adott AÖP gyakorlathoz tartozó készítménylistán a Nemzeti Irányító Hatósági közleményben.

Az AÖP igénylése esetén a támogatásra jogosult területnek el kell érnie a 0,25 ha-os táblaméretet, illetve jogosultnak kell lennie a BISS alaptámogatásra is. Az ennél kisebb méretű táblák AÖP támogatásra nem jogosultak. Ugyanakkor ha a termelő az adott földhasználati kategóriában a teljes kategóriára kiterjedően teljesítendő gyakorlatot vállalt, akkor azt minden egyes táblán be kell tartani – függetlenül attól, hogy az adott tábla AÖP és BISS támogatásra jogosult-e. Pl. ha a szántó földhasználati kategóriában választotta a talajtakarásos gyakorlatot, akkor azt minden egyes szántó táblán be kell tartani. Azokon is, amelyek 0,25 ha-nál kisebb területűek.